Kérje Ön is a nyugdíjakkal kapcsolatos hírlevelünket!

Hírlevelünk küldését bármikor megszüntetheti.

Korengedményes nyugdíj - Korkedvezményes nyugdíj - Jogosultsági szabályok
2011. január 04. kedd, 20:48

 Korengedményes nyugdíj

Célja, hogy a nyugdíj előtt álló munkavállaló egy esetleges leépítés miatt ne váljon munkanélkülivé, hanem a foglalkoztató által előre, egy összegben befizetett nyugdíjkiadás terhére nyugdíjban részesüljön. A kifizetett nyugdíjösszeget a gazdálkodó szervezet a költségei, a költségvetési szerv megtakarításai terhére számolja el.

A munkáltató (a felszámolás alatt álló munkáltató helyett a felszámoló) a jogszabályi feltételek teljesítése esetén a munkavállalóval megállapodhat annak korengedményes nyugdíjazásáról. Nem köthető megállapodás azzal a munkavállalóval, aki az előrehozott öregségi nyugdíjra vagy a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult.

A megállapodás megkötése előtt tisztázni kell, hogy a munkavállaló rendelkezik-e az ehhez szükséges szolgálati idővel, a munkáltatónak pedig tudnia kell, hogy a korengedményes nyugdíj összegét nem a társadalombiztosítás fedezi, hanem neki kell azt kifizetnie.

Ki jogosult korengedményes nyugdíjra?

A munkavállaló a korengedményes nyugdíjazásra a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt megelőzően legfeljebb 5 évvel jogosult. 2009. január elsejétől mindkét nem 57 évesen kérheti a korengedményes nyugdíjazást, ha rendelkezik az előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges 40, vagy a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjhoz előírt 37 év szolgálati idővel.

Kivel nem lehet a munkáltatónak megállapodnia?

Nem köthető megállapodás azzal a munkavállalóval, aki az előrehozott öregségi nyugdíj, illetve a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez előírt életkort betöltötte vagy a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig betölti.

Mikor köthető meg a megállapodás?

Legkorábban a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontját megelőzően egy évvel.

A korengedményes nyugdíjazás további feltételei

a) a munkáltató a munkavállaló előrehozott öregségi nyugdíjra jogosító korhatárának az eléréséig (férfiaknál a 60., nőknél az 59. év) a - nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által megállapított - nyugdíjának az évenkénti emelések és kiegészítések nélküli összegét a fizetési értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság elkülönített számlájára egy összegben befizeti;

b) a munkáltató ezen kívül megtéríti az első tényleges folyósítás naptári évében irányadó összegben a postaköltségeket is annyi naptári hónapra, amennyire a korengedményes nyugdíjat folyósítani kell.

Köztisztviselőkre vonatkozó eltérő szabályok

A köztisztviselőt alkalmazó munkáltatónak nem szükséges előre egy összegben a teljes fizetési kötelezettséget befizetni, elegendő ha annak időarányos részét félévre előre fizeti meg a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság részére.

A korengedményes nyugdíj megállapításának időbeli korlátja

Korengedményes nyugdíj akkor állapítható meg, ha

a) a munkavállaló a korengedményes nyugdíjra való jogosultsághoz szükséges életkort és szolgálati időt 2010. december 31-ig betölti, illetve megszerzi, továbbá

b) a megkötött megállapodást az illetékes nyugdíjbiztosítási szervhez 2010. december 31-ig benyújtják. E rendelkezés tehát azt is jelenti, hogy 2011 január elseje után korengedményes nyugdíj megállapítására nem lesz lehetőség.

Hogyan kell az eljárást elindítani?

A megállapodás megkötése előtt a munkavállaló által kitöltött igénylőlap adatai alapján az illetékes nyugdíjfolyósító igazgatóság igazolja, hogy a munkavállaló rendelkezik-e a szükséges szolgálati idővel. Az igénybejelentő lapot, illetve a munkavállalóval kötendő megállapodás formanyomtatványát a munkáltatók szerzik be a nyugdíjbiztosítási szervektől.

Bejelentési kötelezettség a munkaügyi központnak

A foglalkoztató a megállapodás megkötése előtt 30 nappal a regionális munkaügyi központnak köteles bejelenteni a korengedményes nyugdíjazás szándékát. A bejelentéshez a munkaügyi központok készítettek formanyomtatványt, amely a kirendeltségen, vagy annak honlapján érhető el.

A munkaügyi központ a bejelentés kézhez vételétől számított 20 napon belül értesíti a munkáltatót, hogy tud-e megfelelő munkahelyet felajánlani a munkavállalónak. Amennyiben a munkavállaló nem kívánja elfogadni az állásajánlatot, a foglalkoztatóval megállapodhat a korengedményes nyugdíjazásról.

A megállapodás tartalma és további ügyintézése

A megállapodás tartalmazza a munkáltató nevét és székhelyét, a munkavállaló személyi adatait, valamint a munkáltató nyilatkozatát arról, hogy megfizeti a nyugdíj összegét, illetve megtéríti a postaköltség arányos részét az illetékes nyugdíjbiztosítási szervnek.

A munkáltató a munkavállalóval kötött megállapodás megkötésétől számított 15 napon belül köteles megküldeni az illetékes nyugdíjbiztosítási szervnek (Nyugdíjfolyósító Igazgatóság) a megállapodást, valamint a munkavállaló igénybejelentését.

A beadvány alapján a nyugdíjbiztosítási szerv határozatot hoz a korengedményes nyugdíjazásról, amely a munkavállalónak fizetendő nyugdíj összegét, valamint a munkáltató által befizetendő megtérítés összegét tartalmazza. A határozatot a munkáltató és a munkavállaló is kézhez kapja.

Visszafoglalkoztatás tilalma

A korengedményes nyugdíj megállapításának feltétele a munkaviszony megszüntetése. A munkáltató a folyósítás alatt azzal a munkavállalóval, akivel a megállapodást megkötötte újabb munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet.

A korkedvezmény szabályai

Ki szerezhet korkedvezményre jogosultságot?

Aki a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas – jogszabályban meghatározott munkakörben – meghatározott időn át dolgozott, az korkedvezményben részesül.

A korkedvezményre – 2010. december 31-éig – a 2006. december 31-én hatályos rendelkezések szerinti munkakörök (munkahelyek) jogosítanak. 2011. január 1-jével kezdődő időszakra a korkedvezményre jogosító feltételek meghatározásáról külön törvény fog rendelkezni.

Melyek a korkedvezményre jogosultság feltételei?

Az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest kétévi korkedvezményben részesül az a férfi, aki legalább tíz és az a nő, aki legalább nyolc éven át korkedvezményre jogosító munkakörben, továbbá az, aki legalább hat éven át egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben dolgozott.

A korkedvezmény további egy-egy év a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett minden újabb öt, nőnél négy, illetőleg az egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben végzett minden újabb háromévi munka után.

Melyik jogszabály tartalmazza a korkedvezményre jogosító munkakörök (munkahelyek) jegyzékét?

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtására vonatkozó 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 1. számú melléklete. A melléklet hatályát vesztette 2007. január elsejétől, tehát újabb munkakörök felvételére, illetve más módosítására nincs lehetőség, azonban a korkedvezményre jogosultság megállapításához alkalmazni kell.

A korkedvezmény és az előrehozott öregségi nyugdíj

A korkedvezményre jogosult is igénybe veheti az előrehozott öregségi nyugdíjat. Az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság és az esetleges nyugdíjcsökkentés mértékének meghatározásakor a ténylegesen elért szolgálati időhöz hozzá kell adni a korkedvezmény idejét is. Ez azonban kizárólag az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultságnál és a nyugdíjcsökkentés mértékének meghatározásakor vehető figyelembe, a nyugdíj összegét a ténylegesen megszerzett szolgálati idő alapján kell kiszámítani.

Miként igazolható a korkedvezményre jogosító idő?

Erre elsősorban a társadalombiztosítási nyilvántartások szolgálnak alapul. Bár a szolgálati idő megállapítását csak az öregségi nyugdíjra jogosító életkort megelőző tíz éven belül lehet kezdeményezni, a korkedvezményes szolgálati idő megállapítása bármikor kérhető.

De szóba jöhet munkakönyv, korabeli iratok alapján kiállított igazolás; a volt munkáltatónál, gazdálkodó szervezetnél a korkedvezményes munkakörök vizsgálatára és igazolására létrehozott bizottság megállapításaira alapozott igazolás.

Felmerülhet egyéb hitelt érdemlő módon (tanúvallomás) való bizonyítás. Kedvező elbírálásra számíthat az, akinek a volt munkatárs tanúi részére a vitatott idő korkedvezményes időként már korábban elismerésre került.

Mi a teendő, ha a munkakör azonosítása tekintetében vita merül fel?

Ha a munkakör azonosítása tekintetében vita merül fel, a munkakör (munkahely) szerint illetékes ágazati minisztérium és a szakmai, ágazati érdekképviselet, szakszervezet központi szerve véleményének a kikérése után a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv (ONYF) dönt.

A korkedvezménnyel kapcsolatos munkáltatói kötelezettségek

2007. január 1-jétől a munkáltatónak 13 %-os mértékű korkedvezmény-biztosítási járulékot kell fizetnie a korkedvezményes munkakörben dolgozó biztosított által e munkakörben elért kereset után.

E járulékfizetés célja, hogy az egészségre káros munkakört fenntartó munkáltató viselje az ezzel kapcsolatos terheket és ez is ösztönözze arra, hogy mielőbb megszüntesse az egészségre káros munkakörülményeket.

Ezt a járulékfizetési kötelezettséget a központi költségvetés 2007-ben 100, 2008-ban 75, 2009-ben 50, 2010-ben pedig 25 %-os mértékben átvállalja. 2011-től tehát a teljes összeget a munkáltatónak kell befizetnie

 A korengedményes nyugdíj

A korkedvezmény szabályai

A korengedmény és a korkedvezmény kifejezéeket a könyelv szinonimakét hasznája minden korhatá előti nyugdíazára.

Pedig a korengedményes nyugdíjazás a tásadalombiztosíái nyugdírendszernek nem is réze, hanem egy foglalkoztatápolitikai céúintéméy, amelynek kötsée a foglalkoztató terheli, miutá a munkaválalóé a munkátatóa megálapodnak abban, hogy a munkátatóaz előehozott öegséi nyugdíkorhatáig egy öszegben befizeti a nyugdí öszegé, é ennek terhée folyóíjá a korengedméyes nyugdíat a munkaválalóak.

Ugyanakkor a korkedvezmény intéméyé egy máik jogszabáy szabáyozza. Eszerint korkedvezméyre az jogosult, aki sok éven át a szervezet fokozott igéybevéeléel jáó továbáaz egézsére küööen átalmas munká vézett.

A két jogintéméy tehát, hasonló elnevezése ellenére teljesen küöböőbélethelyzeteket szabáyoz.

181/1996.(XII.6.) kormányrendelet

a korengedményes nyugdíjazásról 283/2009.(XII.11.) kormányrendelet a korengedményes nyugdíjazás lehetőégének meghosszabbításáról

1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról



Kapcsolódó hír:
Újabb hírek:
Korábbi hírek:

 
Proudly brought to you by Sex Toys 365